Befejezés
Mindezek után az öregember és felesége fájdalmában véres könnyeket hullatott, de hiába. A megírt levelet elolvasták ugyan, de csak ennyit mondtak:
"Miért féltenénk életünket? Ki miatt? Minden elvesztette értelmét." - és a gyógyszerből sem ettek, hanem betegen ágynak dőltek, és többé fel sem keltek.
Közben a tiszt az embereivel együtt visszatért az udvarba, és részletesen jelentette, hogy Kaguya himét erőszakkal sem tudta visszatartani. A gyógyszeres edényhez csatolt levelet átnyújtotta a császárnak. Mikor kibontotta és elolvasta, szívét iszonyú fájdalom öntötte el. Szinte semmit nem evett, az udvari zenés szórakozások is megszűntek. Magához rendelte Kantachibe minisztert, és azt kérdezte:
"Melyik hegy van legközelebb az éghez ?" A férfi erre így felelt:
"Állítólag Suruga tartományban van egy hegy, ami a fővároshoz is és az éghez is közel van. A hírre ezt a verset költötte:

"Nem látlak többé!
Testemet könny áztatja
tetőtől-talpig.
Mi hasznod is vehetném,
örök élet balzsama?"

Aztán a kapott orvosságot visszahelyezte az edénybe, és átadta a szolgáinak. Vezetőnek odarendelt egy Tsuki no Iwakasa nevű embert , és megparancsolta, hogy vigyék el a Suruga tartományban található hegy csúcsára, aztán elmagyarázta, hogy ott mit kell tenniük. A parancs úgy szólt, hogy a levelet az örök élet orvosságával együtt tűzbe kell vetni, és el kell égetni. Miután Iwakasa mindezt végighallgatta, számos katona kíséretében megmászta azt a hegyet, amit attól az időtől kezdve Fuji hegynek neveztek. Azt mondják, hogy füstje még mindig a felhők közé száll.